Energiaközösség indítása: lépésről lépésre útmutató
Az energiaközösségek jogi személyek, amelyek lehetővé teszik a közösség számára az energia termelését, kezelését és fogyasztását. Ide tartozhatnak a lakosok, a kisvállalkozások és a helyi hatóságok. Az energiaközösség létrehozása egy átalakító folyamat, amely a tagok és a közösség együttműködésén alapul. Az egyik legfontosabb pillér a közösség, valamint az transzparencia, a nyitottság és a sokszínűség. Az energiaközösség megalapításához szükséges szabályozások megértése komplex kihívás, ezért egy útmutatót készítettünk, amely lépésről-lépésre végigmegy a legfontosabb pontokon.
A Közösség
Amikor energiaközösség elindítására kerül sor, két lehetőség közül választhatsz: egy már meglévő csoporthoz csatlakozol, amely már érdeklődik a váltás iránt, vagy létrehozol egy saját közösséget, amely hasonló gondolkodású embereket vonz és felhívja a figyelmet az energiaátmenetre. Az átmenet során el kell dönteni, hogy kik csatlakozhatnak a közösséghez, meg kell határozni a tagok szerepeit, és fel kell vázolni az energiaközösség modelljét. A közösség részvételi és demokratikus felépítése kulcsfontosságú a jövőbeli sikerekhez. A vezetői csoport vagy a törzscsapat felelős a figyelemfelhívásért, az információk terjesztéséért és az új résztvevők bevonásáért. Ez a csoport kulcsszerepet játszik a korai szakaszban, irányítva a közösség tervezését és fejlesztését.
1. Fázis: Kutatás
Első lépésként fontos megérteni az energiaközösségek működését, céljait és hogy hogyan valósíthatóak meg a saját közösségedben. Ebben a fázisban össze kell gyűjtenie az információkat és a szükséges dokumentumokat, ideértve az adott országra vonatkozó jogi szabályozásokat. A kutatás során számos tisztázatlan kérdéssel fogsz találkozni, az Európai Unió energiaközösségeinek jogi szabályozásával kapcsolatban. A technológia jóval előrébb jár és a gyors változások miatt ezeknek a közösségeknek a szabályozása a legtöbb uniós országban még nem tisztázott. Ideális esetben már meglévő közösségeket és hasonló körülmények között megvalósított sikeres projekteket kereshetsz, amelyeket referenciaként használhatsz a folyamat során. Ez segíthet megérteni a kulcsfontosságú elemeket, mint a tagok szerepe, a jogi keretek, a kormányzás, a leggyakrabban használt energiaszolgáltatások, a szükséges erőforrások, a finanszírozási lehetőségek és a folyamat során felmerülő kihívások. Összességében ez a fázis az opciók feltérképezéséről és a cél meghatározásáról szól.
2. Fázis: Azonosítás
Ahogy korábban említettük, az egyének és szervezetek sokszínű részvétele elengedhetetlen a sikeres energiaközösségekhez. A folyamat során meg kell tervezni, meg kell valósítani és biztosítani kell az irányító csoport gördülékeny működését, ehhez be lehet vonni a lakosokat, a közintézményeket, a vállalatokat és a szociális szervezeteket. Kétféle mód van a részvételre: fogyasztó partnerként (az energiaszolgáltatások megosztásával járul hozzá a közösséghez, gazdasági díj ellenében) vagy együttműködő partnerként (tőkével vagy más erőforrásokkal járul hozzá). A lakosoknak kulcsfontosságú szerepük van a közösség tervezésében, fejlesztésében és irányításában, biztosítva a demokratikus és autonóm működést. Azonban előfordul, hogy a lakosok szerepe a részvételre korlátozódik, anélkül hogy részt vennének a közösség szervezésében és fejlesztésében. A közintézmények, legtöbb esetben a helyi önkormányzat, az energiatermelő berendezések telepítéséhez szükséges infrastruktúra biztosításával, a finanszírozással, és a közösség hatásának monitorozásával járul hozzá a közösséghez. A vállalatok és szociális szervezetek szerepe a kontextustól és a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ, de döntő szerepet játszhatnak az infrastruktúra biztosításában, stratégiai szövetségek kialakításában és az erőforrások biztosításában. A közintézmények és a vállalatok egyaránt igénybe vehetik az energiaszolgáltatásokat. Ebben a lépésben meg kell határozni a résztvevőket, azok szerepét, időbeli elkötelezettségét és motivációját.
3. Fázis: A jogi modell kiválasztása
Amikor a közösség jogi formájának kiválasztására kerül sor, fontos megjegyezni, hogy ez fogja meghatározni az energiaközösség irányítási modelljét. Bármilyen jogi formát lehet választani, amely önkéntes részvételen alapul és megfelel a demokratikus kormányzás értékeinek. Van lehetőség az egyesület létrehozására (egy nonprofit szervezet, amelynek önkéntes tagjai egy cél érdekében dolgoznak), vagy szövetkezet létrehozására (fogyasztói és felhasználói szövetkezetek vagy szolgáltatási szövetkezetek). A fő különbség a tagok száma és míg az egyesületek csak saját fejlesztésükre használhatják fel a profitot, a szövetkezetek a tagok érdekein alapuló gazdasági tevékenységekben vehetnek részt. Miután kiválasztottad a megfelelő jogi formát, egy regisztrációs folyamaton kell végigmenni.
4. Fázis: A megosztott energiaszolgáltatások meghatározása
Az energiaközösség célja, hogy átálljon egy 100%-ban megújuló energiaforrásokra épülő modellre, amely az energia termelésének és fogyasztásának közösségen belüli megosztásával érhető el. Ebben a fázisban meg kell határozni, hogy mely energiaszolgáltatásokat lehet megosztani a közösségen belül.
Megosztható energiaszolgáltatások:
- Megújuló villamos energia termelése
- Hőenergia termelése
- Biogáz termelése
- Megosztott elektromos mobilitás
- Egyéb szolgáltatások
Az energiaközösségek emellett olyan szolgáltatásokat is kínálhatnak, amelyek javítják az energiahatékonyságot, csökkentik a fogyasztást, és növelik az energiafogyasztással kapcsolatos tudatosságot. Ezek a szolgáltatások magukban foglalhatják az energiahatékonysággal kapcsolatos tanácsadást, a keresletkezelést és a képzést. Alapvető lépésként ki kell választani a lehetséges megosztott szolgáltatásokat és kínálatokat a jövőbeli tagokkal.
5. Fázis: A társadalmi, energetikai és gazdasági hatás tervezése
Egy energiatermelési projekt elindításához az energiaközösségen belül elengedhetetlen egy alapos műszaki és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Ez a tanulmány értékeli a terület jellemzőit, meghatározza a résztvevő szereplőket, és felméri az energiaigényüket annak érdekében, hogy biztosítsa az energiaközösség fenntarthatóságát. Az energiaközösségek jelentősen hozzájárulhatnak az energiaszegénység csökkentéséhez, a helyi gazdaságok erősítéséhez, elősegíthetik a társadalmi kohéziót és csökkenthetik a CO2-kibocsátást.
6. Fázis: A finanszírozási modell kiválasztása
A finanszírozás kulcsfontosságú eleme a projektnek, ezért fel kell térképezni a lehetőségeket, és ki kell dolgozni egy finanszírozási tervet. Választhatsz külső finanszírozást (állami finanszírozás, magánbanki finanszírozás, vagy közösségi magánfinanszírozás és adományok) vagy belső finanszírozást (a tagok hozzájárulása). A megfelelő finanszírozási modell kiválasztása döntő fontosságú a közösség indításakor; fel kell készülni különböző forgatókönyvekre, és fel kell térképeznie az elérhető erőforrásokat.